És elérkezett az utolsó tanítási nap...

Ma délelőttre is maradt érdekes téma, ami hozzám közel is áll, a dalok, mondókák felhasználása a tanításban. Az egyik kedvencemet a "Two little dicky birds" kezdetű dalocskát én mutattam be a csoportnak, természetesen az elmaradhatatlan madárkákkal együtt. A popzene világába én még nem nagyon kalandoztam el, de ezek után biztosan fogok, mert nagyon hasznos ötleteket kaptunk a dalok feldolgozásához.

Aztán véget ért a délelőtt, már csak az értékelés volt hátra. Megírtuk a véleményünket az iskoláról, a tanárnőről, a szállásról, a szervezett programokról. Nem nagyon kellett gondolkodni, mert minden nagyon jó volt. Megkaptuk az okleveleket, nagy örömömre, a nevemet, Tünde, nagynehezen, de megjegyezték, az ö, ő, ü, ű tudom, hogy nehéz, de végül a vezetéknevemmel gyűlt meg a bajuk. A javítások után, minden igazolásomat hibátlanul megkaptam. :-)

Végül a csoport fotó, és a búcsúzkodás. Kicsit rossz érzés volt, mert nem biztos, hogy találkozunk még, bár a facebook, mint tudjuk határtalan...:-)

Ma ettem először és talán utoljára itt Angliában Fish & Chipset. Finom volt és sok. Amikor hazaértünk, csomagolni akartunk, de helyette aludtunk egy órát. Reggeltől délig szakadt az eső, három körül melegen kisütött a nap. :-) Itt ugyan nincs kánikula, de a napközbeni hőingadozás elég megterhelő.

Végül nem lehetett tovább húzni...csomagolni kellett...na ezt kihagytam volna szívesen...sajnálom szegény bőröndöm, nem tisztességes amit műveltem vele...remélem sehol nem kívánják megnézni a tartalmát, mert akkor lenne nagy csodálkozás... :-) Azért remélem kibírja majd a cippzár hazáig.

Vacsora után még egy közös fotó a házigazdáinkkal, és búcsúzás, mert holnap korán indulunk Londonba, ahol még megnézünk egy-két "apróságot".